Események Határozott dátumú események január 12. - II. Oszmán szultán 15 éves féltestvérét, Şehzade Mehmedet felakasztják, a szultán parancsára. Halála előtt megátkozza az uralkodót. január 18. - a Holland Kelet-Indiai Társaság átnevezi Jayakarta nevű erődítményét Bataviára - 1945-ben ez a település lesz Jakarta. január 22. - Kínában elkezdődik a Tiencsi-korszak. január 24. - Alig 12 nappal Şehzade Mehmed kivégzése után különösen fagyos időjárás kezdi el sújtani Isztambult, amit sokan Allah büntetésének vélnek, és emiatt lázadások törnek ki. január 28. - Meghal V. Pál pápa. január 29. - II. Ferdinánd német-római császár a birodalom árulójának nevezi V. Frigyes pfalzi választófejedelmet. február 9. – Pápává választják Alessandro Ludovisi bolognai érseket, aki a XV. Gergely nevet vette fel. március 31. - Megkoronázzák IV. Fülöp spanyol királyt. április 9. - Lejár a 12 évig tartó béke a Németalföldi Köztársaság és Spanyolország között. május 2. - Panamát 6,9-es erősségű földrengés sújtja. május 12. - Svédországban megalapítják Tornio városát, ami abban az időben a világ legészakabban fekvő városa lesz. május 24. - A Protestáns Unió hivatalosan is felbomlik. június 3. - Megalapítják a Holland Nyugat-Indiai Társaságot. június 21. - A fehérhegyi csata következményeként huszonhét cseh nemest kivégeznek Prága főterén. július 25. vagy 28 – Bornemissza János erdélyi serege Pálffy István császári ezredes seregét Nagyszombatnál megveri, majd július 30-án a várost is elfoglalja. augusztus 8. - La Rochelle városa csatlakozik a hugenotta lázadáshoz Franciaországban. augusztus 22. - XIII. Lajos francia király hozzákezd Montauban városának ostromához, mely később kudarcot vall. szeptember 2. – A lengyelek legyőzik a szultáni főhaderőt a chocimi csatában. szeptember 2. – A svéd csapatok beveszik Rigát. október 9. – A lengyel hadak elhárítják a törökök második támadását Chocim alatt. Petro Szagajdacsnij kozák hetman és Jan Karol Chodkiewicz litván hetman is elesik. Véget ér az első lengyel-török háború. október 9. - Amerikában a Plymouth kolónia zarándokai és az indiánok megrendezik az első Hálaadást. december 31. – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és II. Ferdinánd magyar király megköti a nikolsburgi békét, melynek során Bethlen lemond magyar uralkodói ambícióiról, felső-magyarországi területekért cserébe, Morvaország pedig vallásszabadságot kap.
Határozatlan dátumú események Hugenotta felkelések, melyeket XIII. Lajos megpróbál leverni. Spanyol telepesek Venezuelában megalapítják Petare városát. II. Gusztáv Adolf svéd király megalapítja Göteborgot. Riga svéd uralom alá kerül. Holland Kelet-indiai Társaság kétezer katonát küld a Banda-szigetekre, hogy biztosítsa a szerecsendió kereskedelem monopóliumát. A katonák 15000 helybélit mészárolnak le.
Az év témái 1621 az irodalomban Megjelenik Robert Burton műve, A melankólia anatómiája. 1621 a zenében Bethlen Gábor külföldi zenészeket hozat gyulafehérvári udvarába. 1621 a tudományban
Születések január 30. – II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem († 1660) február 20. - Thurzó Erzsébet († 1642) június 6. – Zrínyi Péter, horvát bán († 1671) július 8. – Jean de La Fontaine francia író († 1695) december 3. – Bohuslav Balbín cseh történetíró, jezsuita szerzetes († 1688)
Halálozások január 21. – Jeszenszky János, magyar származású, nemzetközi hírű orvos (* 1566) január 28. – V. Pál pápa (* 1552) február 15. – Michael Praetorius zeneszerző és teoretikus (* 1571) február 28. – II. Cosimo de’ Medici toszkánai nagyherceg (* 1590) március 31. – III. Fülöp spanyol király (* 1578) június 20. – Forgách Zsigmond nádor (* 1560 körül) október 9. – Jan Karol Chodkiewicz neves lengyel hadvezér, litván nagyhetman (* 1560) október 16. – Jan Pieterszoon Sweelinck zeneszerző, orgonista és tanár (* 1562) október 31. – Bocatius János kassai főbíró és iskolaigazgató, költő (* 1549)
Jegyzetek
Kategória:17. század