260px|bélyegkép|jobbra|A család pecsétje A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak. A család nevét Szapolya faluról kapta, azonban nem tisztázott, hogy a faluhoz köthető nemesi családok közül melyik az őse. Mivel a Szapolyai-család neve a 15. század dereka előtt ismeretlen, ez a korábbi évszázadokban tág teret adott a spekulációknak.
Szapolya Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis című művében azt írja, hogy Zápolya falu Szlavóniában, Csázma közelében volt, amely a török hódoltság alatt pusztult el. A szláv eredetű Zápolya név a magyaros Szapolyaira változott át.Szepescsütörtök – Zápolya kápolna
A mai álláspont szerint a Pozsega vármegyei Zapolje volt ez a falu, amelynek közelében Tiszovcon (horvátul Tisovacon) már 1455 előtt kastélyt tudtak építeni.
A család eredete A Szapolyaiak származásával kapcsolatos rejtély megoldása még várat magára.Neumann Tibor: Péter püspök és rokonsága (Az első Szapolyaiak) Szapolya faluhoz több nemesi család köthető, így pl. a Dénesfiek, de nem lehet egyik ágához sem kötni a Szapolyaiakat.
A család első ismert tagja Benedek volt az Anjouk korában. Ennek fia Telegdi Tamás csanádi püspök (1350), kalocsai (1359), majd esztergomi érsek (1367–1375) volt.
A családot próbálták még a Rátót nemzetségbeli Kaplai családból is eredeztetni, de mégsem sikerült őket a nemzedékrendjükbe beilleszteni.
A család felemelkedése A legidősebb ismert Szapolyai, Szapolyai Imre apját Vajdafy Lászlónak hívták, azonban nem tudjuk, melyik ősük korábbi erdélyi vajdai vagy alvajdai tisztségviseléséhez köthető ezen megkülönböztető neve. A család Imre és öccsei – Miklós és István – idején vált az ország – a Hunyadi-család után – második, majd leggazdagabb családjává. 1465-ben Szapolyai Imrét Mátyás király szepesi örökletes főispánná – köznyelven gróffá – nevezte ki.
A család a lengyel Piast-házzal került rokonságba, amikor István 1483-ban Mátyás közbenjárására a ház egyik mellékágából származó Hedvig tescheni hercegnőt vette feleségül, aki így a későbbi I. János magyar király anyja lett. További kapcsolatot jelentett a két dinasztia között, amikor János húgát, Borbálát I. Zsigmond lengyel király 1512-ben feleségül vette. János így II. Ulászló magyar király sógora is lett. Ez a házasság Borbála halála miatt csak három évig tartott, de 1539-ben János vette feleségül Zsigmond második házasságából való lányát, Izabellát, akitől János Zsigmond magyar király, az első erdélyi fejedelem született.
Családfa
János, fl. 1437 Szapolyai László (–1459 előtt), másképpen Vajdafi László, az első három Szapolyai-testvér apja felesége: Katalin (fl. 1463) Miklós (? – 1468), erdélyi püspök, Imre bátyja Szapolyai Imre (1462 – 1487. szeptember 12.) főúr, nádor, horvát–szlavón bán, felesége: pelsőczi Bebek Orsolya Szapolyai István (1462 – Pápa, 1499. december 23.) főúr, nádor. Trencsén főispánja, Első felesége: ¹Katalin, második felesége ²hommonai Drugeth Simon lánya, harmadik felesége (1483. 8. 11.) ³Jadwiga Teschen-i herceg kisasszony (~1469—1521. április 6.) ¹Krisztina, (–1526. február 28., férje Drugeth de Homonna János (b.é. 1486-1512) ²Magdolna ²Veronika, férje: Buthkai Péter ³Borbála lengyel királyné és litván nagyhercegné, (Trencsén 1495 – Krakkó 1515. október 2.). Férje (1512. február 28.) I. Zsigmond lengyel király (1467. január 1. – 1548. április 1.). ³Szapolyai János (Szepesvár, 1487. február 2. – Szászsebes, 1540. július 17/21.) I. János néven választott magyar király. Felesége (1539. február 23.) Jagelló Izabella (1519. január 18. – Gyulafehérvár, 1559. szeptember 15.) János Zsigmond (Buda, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, 1571. március 14.) magyar király (1540–1551, 1556–1570), Erdélyi fejedelme (1570–1571) ³Szapolyai György (~1488 – Mohács, 1526. augusztus 29.) Szapolyai Orsolya (~1500. március 7.). Férje: Perneszy Pál (fl. 1424–1470) alnádor (1447–1460), horvátországi, dalmáciai és szlavóniai bán
Hivatkozások
Források
Kapcsolódó szócikkek Erdélyi fejedelmek listája
További információk Neumann Tibor 2011: A Szapolyai család legrégibb címere. Turul 84/4, 123-130. Štefan Hýroš 1874: Rodopis a rodostrom Zápoľských. Letopis Matice Slovenskej 1874/II. Wertner Mór: Családtörténeti adalékok I. A Szapolyai-család ismeretéhez Veronika Kucharská 2013: Die Familie Zapolya und ihre Getreuen in der Zeit vor Mohács. In: Slovakia and Croatia I. Bratislava/Zagreb, 135-144. A Szapolyai család oklevéltára / Documenta Szapolyaiana; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012– (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak) 1. Levelek és oklevelek, 1458–1526 / Epistulae et litterae, 1458–1526; sajtó alá rend. Neumann Tibor; 2012 Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak; szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs; MTA BTK, Bp., 2020 (Mohács, 1526–2026)
Kategória:Erdély történelme Kategória:Örökös főispánok Kategória:Európai uralkodóházak